Hajmax hajbeültetés - 1025 Budapest Szépvölgyi út 100/B. | Ingyenes konzultáció: +36 70 5 888 666 | E-mail: info@hajmax.hu

HAJHULLÁS, KOPASZODÁS, HAJRITKULÁS, HAJVESZTÉS

Egészséges ember, ritkuló haj: a hormonális kopaszodás

A hormonális hajhullás (alopecia androgenica) folyamatában kulcsfontosságú szerepet játszik egy DHT (dihidro-tesztoszteron) nevű hormon, a tesztoszteron egyik származéka. Ez a hormon a bőrben helyileg alakul ki, és egyik legismertebb hatásaként a hajhagymákhoz kötődve azok kihullásához vezet.

 

A hajhagymák DHT-érzékenysége nem egyforma. Elöl-oldalt érzékenyebb, a tarkónál pedig kifejezetten érzéketlen hajhagymákat találunk. Pontosan úgy, ahogy a mellékelt Hamilton-Norwood skálán, a hormonális kopaszodás fokozatait bemutató ábrasoron látszik.

Hamilton-Norwood skála

Hölgyek esetében a hormonális hajhullás oka ugyanúgy a DHT. A hormon érzékeny hajhagymák eloszlása, és így a kopaszodás általában a fejtető közepét érinti először, a fokozatokat a Ludwig skála szemlélteti.

Ludwig skála

Egyéb eredetű hajvesztések

Állapotok és ártalmak egész sora vezethet a haj megritkulásához. Felmerülhet kiváltó okként hosszan tartó betegség, nagyobb műtét, lelki megrázkódtatás, állandó stressz, a pajzsmirigy hormontermelésének zavara, bőrgomba, autoimmun betegség, hiányos táplálkozás, nem megfelelő kozmetikai szerek használata, de akár valamely gyógyszer mellékhatásaként is észlelhetünk hajritkulást.


A nem androgén eredetű kopaszodás kivizsgálása bőrgyógyász és belgyógyász szakorvos feladata. A kiváltó ok felderítésével, és célzott terápiával érhetjük el a legjobb eredményt.

Hegszövet

Hegszövet keletkezhet műtét, sérülés, égés következtében a fejbőrön. A hagyományos “strip” hajátültetés, ahol az átültetendő hajhagymák kinyeréséhez egy egész bőrcsíkot vágnak ki a tarkótájékról, szintén maradandó, esetenként kifejezetten széles heget hagy (ezt a módszert mi nem használjuk).


A hegszövet nem tartalmaz természetes színanyagot, más a rostszerkezete, mint a bőré, és eredendően nem tartalmaz szőrtüszőt sem. Ennek ellenére élő, egészséges szövet, ami az általunk beültetett hajhagymák jelentős részét képes megtartani.
A beültetett hajszálak takarják a heget, egyenletesebb összhatást eredményeznek a környező hajas fejbőrrel (hegkorrekció).

Kihúzott hajszálak

Amennyiben a hajas fejbőr valamely külső hatásra veszített hajhagymáiból (pl. baleset során kitépett hajcsomó, vagy trichotillomania, azaz kényszeres hajtépkedés miatt), hajátültetéssel kiválóan orvosolható a probléma. Trichotillomania esetén az alapbetegség kezeltetése természetesen a műtét feltétele.

 

 

A kopaszság vége?

A kopaszság vége - Családi lapManapság egyre korábban következik be az arra hajlamos férfiaknál a kopaszodás. Míg 15-20 évvel ezelőtt az uraknak viszonylag későn, a harmincas éveik közepén kellett számolniuk a hajveszteséggel, addig a mai huszonévesek közül már sokaknak gyérül a frizurája.
Valószínűleg ez is egyfajta civilizációs betegség, amelyet kiválthat a stressz, a környezetszennyezés, vagy akár az a tény, hogy ez a generáció kiskora óta napi több órát töltött az akkor még igencsak károsan sugárzó tévé- és számítógép-képernyők előtt. A legfontosabb tényező azonban az öröklött hajlam. Sokan úgy tartják, anyai ágon öröklődik, mások szerint bármelyik szülőtől megkaphatjuk. Elterjedt nézőpont, hogy a férfias hajhullásért egy DHT (dihidrotesztoszteron) nevű hormon a felelős. Ez károsítja a fejtetőn található hajhagymákat, melyek sorvadni kezdenek, mígnem végleg elhalnak. Egyes tudósok azonban azt állítják, hogy a PGD2 nevű enzimet kell okolnunk, mely állítólag arra utasítja a hagymákat, hogy többé ne termeljenek új hajszálakat. Mások szerint a fejbőrben található őssejtek a hibásak, egy idő után ugyanis nem fejlődnek tovább, aminek következtében a hajtüszősejtek utánpótlás nélkül maradnak, és a hajnövekedés leáll.

Csodaszerektől a beültetésig
Mind ez idáig nem sikerült olyan megoldást kifejleszteni, amely teljesen megállítaná, netán visszafordítaná a folyamatot. Ezer és egy, elképesztő eredménnyel kecsegtető csodaszer van forgalomban, válogathatunk természetgyógyászati készítmények és profi kutatócsoportok által kifejlesztett kenceficék közül, sőt, olyan spray-ket is beszerezhetünk, amelyek a fejbőrre fújva azt a látszatot keltik, mintha dús hajkoronánk lenne. Ha valakinek azonban tényleg nagyon fáj a szíve gyérülő frizurája miatt, és fejbőrét mindenképpen újra be szeretné népesíteni hajjal, annak jelenleg csak egyetlen biztos megoldás kínálkozik: a hajbeültetés. A beültetéssel foglalkozó szakorvosok a graftokat (vagyis a kis bőrszigeteket,melyek egy-öt hajszálból álló hajtüszőegységeket tartalmaznak) legtöbbször a tarkón vagy a hátsó hajvonalon található területről nyerik ki, az itt található hajhagymák ugyanis nincsenek kitéve a sorvadás és elhalás veszélyének.
Fájdalommentes műtét
Ma a legkorszerűbb hajbeültetési technika a FUE módszer, amely során egy eszközzel kör alakú bemetszést ejtenek a bőrön a tüszőegység körül, elválasztva azt a körülötte lévő szövetektől. Ennek nyomán pontszerű, körülbelül 1 mm nagyságú sebek keletkeznek, melyeknek helyén kicsiny fehér pontok maradnak, miután teljesen begyógyulnak a műtétet követő hét-tíz napon belül. Az így kinyert graftok átkerülnek a bőrfelületre, ahol szükség van rájuk. Itt apró bemetszéseket ejtenek, ezekbe ültetik a hajhagymákat. Az, hogy a beavatkozás mennyi időt vesz igénybe, a beültetendő graftok mennyiségétől függ. Mindenképpen ezres nagyságrendekben kell gondolkodni, ha megfelelő sűrűséget akarunk elérni. Az interneten fellelhető blogok alapján vannak, akik megúszták egy kétszer nyolc órán át tartó beavatkozással, de akadt olyan is, akinek három egymást követő napon kellett bemennie a klinikára.
A személyes beszámolókból az is kiderült, hogy a műtét fájdalommentes, inkább az utóhatásai kellemetlenek, mint például a hegesedő, megdagadó fejbőr, meg az, hogy ügyelni kell, nehogy a beültetett területet bármilyen fizikai hatás érje. Különösebb utókezelést nem igényel, mindössze sz orvos által felírt készítményeket kell használni. Ha felkészülünk a műtéttel járó kisebb kellemetlenségekre, csupán annyi a dolgunk, hogy a zsebünkbe nyúljunk, Magyarországon ugyanis egy átlagos hajbeültetés legkevesebb félmillió forintba kerül.

Dr. Matthaeidesz HenriettaKiknek nem ajánljuk?


A hajbeültetést nem javasoljuk olyan gyulladásos bőrbetegségek esetén, amelyek fokozott hajhulláshoz vezetnek. Ám a viszonylag gyakori, a bőr faggyúmirigyeinek túlzott termelésével járó seborrhoeás betegségek esetén legtöbbször el lehet végezni a műtétet. Több, ebben a kórképben szenvedő páciensünk volt már, akiknél nagyon szép lett az eredmény, s a műtétet követő tizennyolcadik hónap végére a beültetett graftok 95-97%-a kinőtt és életben maradt.

A cikk a Családi Lap 2014. májusi számának 28. oldalán jelent meg, szerzője Potozky László.

Nincs hatás mellékhatás nélkül: antidepresszánsok és hangulatstabilizálók

tabletták a hajhullás hátterében

A kedélybetegségeket a kedélyállapot zavara jellemzi, amely a magatartás, a munkaképesség, az étvágy, az alvás és a testsúly megváltozásával társul. A szélsőséges megnyilvánulások a fokozott izgalmi állapottól és túlzott jókedvtől (mánia) a súlyos depressziós állapotokig terjedhetnek. A depresszióban, amely sokkal gyakoribb, mint a mánia, a beteg tartósan szomorúvá és boldogtalanná válik. A depresszió gyakran előforduló kórkép, és bár öngyilkossághoz is vezethet, kórjóslata általában kedvező.


A depresszió kezelésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a hangulatstabilizálók, és antidepresszánsok. Sajnos ezek a készítmények gyakran okoznak mellékhatásként hajhullást. (Mercke és mtsi. 2000) (lásd még: gyógyszerek, amelyek hajhullást okozhatnak)




  1. Hangulatstabilizálók, avagy fázisprofilaktikumok, úgymint a lítium, valproátsav, karbamazepin (Convulex).
    A lítiumot a mániás/depressziós betegségek megelőzésére alkalmazzák. Az akut mánia kezelésére is adják, de mivel a mánia ellenes hatás kifejlődéséhez napok szükségesek, így akut betegekben rendszerint a neuroleptikumokat (valproát, carbamazepin) részesítik előnyben.
    A tudományos kutatások bebizonyították, hogy a lítiummal (Liticarb) kezelt betegek esetében 10%-ban, a valproáttal (Convulex, Tegretol) kezelteknél pedig 12%-ban tapasztaltak hajhullást (McKinney és mtsi., 1996).
    A lítiummal kapcsolatos hajhullásról 1995-ig 101 esetben számoltak be. A nagy dózisban szedett lítiumtól a betegek 19%-ának hullott a haja. Úgy körülbelül fél éves terápia után már látványosa megritkul a kezeltek frizurája. Valproáttal kapcsolatosan 1995-ig 643 hajhullással küszködő pácienst írtak le. Míg a karbamazepin kezelés illetően 1995-ig 177 eset vált ismertté (Kohno és mtsi.2004). Az eme gyógyszerek okozta hajvesztés gyakoriságát 2-6% közt becsülik. Sajnos számos eset ismert, amikor a valproát kezelés mellett megjelenő komoly hajhullás miatt karbamazepinre vagy épp fordítva történt váltás, de a hajhullás megismétlődött.

  2. Antidepresszánsok (Melipramin, Fevarin, Prozac)
    Az antidepresszáns kezelés jellemző sajátsága, hogy a jótékony hatás csak 2-3 hét után jelentkezik. Ennek oka ismeretlen, de összefüggésben lehet az agyban található receptorok érzékenységének fokozatos változásával. A betegek kb. 70%-a kedvezően reagál az antidepresszáns kezelésre.
    A depresszió kezelése során alkalmazott antidepresszánsokkal kapcsolatosan összecsengő véleményeket találunk, miszerint ezek a gyógyszerek rendszerint számos bőr és hajproblémáért felelősek (Wheatley D 1993). A modern antidepresszánsok esetében a bőrön megjelenő kék-zöld foltokat, véraláfutásokat, [1]aknét, [2]pszoriázist, csalánkiütéseket, [3]ödémát, a bőr gyulladásos megbetegedését, fokozott szőrösséget, fényére való érzékenységet, a bőr felhólyagosodást, prurigót írtak le. (Krasowska és mtsi., 2006).
    Továbbá szedésükkel kapcsolatosan szinte mindegyik szerrel esetén említenek hajhullást. Igy pl. a fluvoxamin (Fevarin), a fluoxetin (Prozac) (Parameshwar E. 1996, Gupta és Major 1991; Jenike 1991), citalopram (Citapram, stb.), mirtazapin (Mirtazapin, stb.), venlafaxin (Efectin, stb.) (Mercke és mtsi., 2000) szerek hajvesztést okozhatnak.
    A Prozac kapcsán 725 eset vált ismertté 1995-ig, a Zoloft (sertralin) esetében 46 eset ismert, a paroxetin (Paroxát, Seroxát) esetén 30 (Zalsman és mtsi 1999, Mercke és mtsi., 2000). Más esetismertetésében igen jelentős mértékű hajvesztést leíró esetről számolnak be a Zoloft készítmény alkalmazásával összefüggésében.
    Egy másik kutatócsoport a Zoloft és a citalopram esetén szignifikáns kapcsolatot írtak le a gyógyszerszedés és a hajhullás között.


 









  • [1]akne/acne: pattanás

  • [2]pszoriázis/psoriasis: pikkelysömör

  • [3]ödéma/oedema: duzzanat, vizenyő