Hajmax hajbeültetés - 1025 Budapest Szépvölgyi út 100/B. | Ingyenes konzultáció: +36 70 5 888 666 | E-mail: info@hajmax.hu

immediate

Hajtipizálás (hajtípus, hajhagyma, hajszín)

A hajtípusokat többféleképpen is csoportosíthatjuk. A haj színét és formáját az ember génjei határozzák meg.

Forma szerinti csoportosítás etnikai alapon

Lissotrich: az egyenes, merev, vékony szálú és enyhén hullámos hajtípusok tartoznak ebbe a csoportba, mely főként az europid, és mongoloid népcsoportra jellemző.

Kymatotrich: haj esetén lazábban, ill. sűrűbben hullámos , valamint fürtös hajtípust különíthetünk el, főként a negrid rasszra típusos.

Ulotrich: haj göndör, csavaros, gyapjas. Alkategóriaként megkülönböztetünk lazán, közepesen, ill. sűrűn göndör és spirálisan göndör típusokat. A weddo-ausztralid népcsoport hajszerkezetének fő jellemzője.

Vegyes házasságok esetén általában a göndör, illetve hullámos haj dominál az egyenes hajszerkezet fölött. Az Európában előforduló göndör haj mutáció következménye.

Continue reading “Hajtipizálás (hajtípus, hajhagyma, hajszín)” »

Hajerősítő ételek

hajtáplálékA hajunk sok mindent elárul életmódunkról, életvitelünkről, táplálkozási szokásainkról, hajápolási módszereinkről. Ha hirtelen jelentkező változást, például hajtöredezettséget vagy évszaktól független fokozódó hajhullást észlelünk, érdemes gondosan körüljárni a lehetséges kiváltó tényezőket.

Continue reading “Hajerősítő ételek” »

Hajas fejbőr pikkelysömör

A pikkelysömör (psoriasis) minden korosztályt megbetegíthet. A világon ma mintegy 125 millióan, Magyarországon 140-200 ezren szenvednek pikkelysömörben, ebben a genetikai hátterű krónikus bőrbetegségben. Egyike a legrégebben ismert betegségeknek, már a görög, illetve római orvosok műveiben is fellelhetjük a betegség leírását.

Életkort tekintve bárki „veszélyeztetett”: csecsemőket, fiatalokat és időseket egyaránt érint. A pikkelysömör hátterében főként az immunrendszer zavara áll, kialakulását feltehetően a bőr veleszületett immunrendszerének eltúlzott reakciója indítja el.

Continue reading “Hajas fejbőr pikkelysömör” »

A szemeink rabjai vagyunk

Meg vagyok róla győződve, hogy az ember lelki irányának fejlődésére semmi sincs oly sújtó hatással, mint a külseje, és nem is annyira a külső maga, mint az a meggyőződés, hogy vonzó vagy visszataszító-e. Lev Tolsztoj

 

A szemeink rabjai vagyunk

Az evolúciós pszichológusok szerint az állatok kifejezett hajlammal rendelkeznek arra nézve, hogy a hozzájuk genetikailag megegyező társukkal barátságosan viselkedjenek, míg a genetikai különbözőséget mutató egyedek esetében félelmet és zárkózottságot közvetítenek, még abban az esetben is, ha a tőlük ily módon különböző élőlény semmilyen formában sem bántotta(1). Ezek szerint az előítélet genetikailag determinált, szerves részét képezi az evolúciós szelekciónak.
A szociálpszichológusok többsége azonban egyetért abban, hogy a humán előítéletek főként tanulás útján keletkeznek, mások attitűdjeit, viselkedését lemásolva, vagy pedig önmagunk hozzuk létre saját pszichológiai valóságunkat.

Continue reading “A szemeink rabjai vagyunk” »

Álmomban már láttalak

Álmomban már láttalak

Sigmund Freud (1856-1939) 1900-ban jelentette meg azÁlomfejtés (Traumdeutung) című korszakalkotó művét. A kötet hatszáz példányban jelent meg és kezdetben alig néhányat adtak el belőle. Azonban, ahogy a pszichoanalitikus (lélekelemző) mozgalom egyre nagyobb tekintélyre tett szert igen csak népszerűvé vált.

 

Freud elképzelése szerint álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentőséggel bírnak, tartalmat hordoznak. Egyfajta képet adnak személyiségünkről, elfojtott vágyainkról, megélt traumáinkról.

 

„Az álomfejtés az a királyi út, amellyel a szellem tudattalan működése megfejthető.” Sigmund Freud

 

Tekintettel arra, hogy központi témánk a haj, igyekeztünk összegyűjteni Krúdy Gyula álmoskönyve alapján (Álmoskönyv, 1925), hogy milyen mögöttes tartalom áll a hajjal álmodás hátterében.

Continue reading “Álmomban már láttalak” »

A haj és a hajas fejbőr betegségei 3. rész: Cirmos cica hajj, hoválett a haj!? Alopécia, avagy hajhullás.

A természetes hajhulláshoz tartozik a tavaszi és őszi hajhullás (megújulás), melynek hátterében az áll, hogy a mérsékelt égövön élő állatok nyári és téli bunda váltásához hasonlóan az ember is vedlik, csak jóval kisebb mértékben.

Bizonyos életkorokban normálisnak tekinthető bizonyos típusú hajhullás, így az újszülöttek haja, a lanugo a 6-8. héten hull ki. A lanugo elvesztése után terminális, azaz végleges hajszálak nőnek. A pubertáskori hajhullást a kort jellemző nemi hormonok koncentrációjának emelkedése okozza. A kismamák a szülést követő 8. héten szoktak a szokásosnál egyszerre több hajat elveszteni. De nagyjából fél év elteltével a hajnövekedés és a hajhullás egyensúlya visszatér a régi állapotba. A haj idős korral járó, hormonális hatásra bekövetkező ritkulása is teljesen normális jelenség.

Napi 70-100 hajszál kihullása még normális, nagyon sűrű haj esetén ez a szám ennél több is lehet. A kóros mértékű hajhullás napi 500 szál felett kezdődik.

Annak megfelelően, hogy a hajhullással egyetemben a hajtüszők is elpusztulnak-e, vagy sem, megkülönböztetünk maradandó, azaz irreverzibilis alopeciát, és reverzibilis, vagy átmenti alopeciát. Átmeneti hajhullás esetében a hajhagymák csak egy időre szüneteltetik tevékenységüket.

Continue reading “A haj és a hajas fejbőr betegségei 3. rész: Cirmos cica hajj, hoválett a haj!? Alopécia, avagy hajhullás.” »

A haj és a hajas fejbőr betegségei 2. rész: Hajszíneltérések

őszülésA festékanyagot, amely a haj színéért felel, melaninnak hívják. Ennek két típusa különíthető el: a világosabb – szőke és vörös – hajszín a feomelaninnak köszönhető, míg a sötétebb színek – barna és fekete – az eumelanin révén alakulnak ki. Ezek a festékanyagok a hajhagymában elhelyezkedő pigmentsejtekből – más néven melanocitákból – épülnek fel. A hajszín a melanin kémiai szerkezetétől, a melanin szemcsék számától, nagyságától és alakjától, valamint azoknak a hajszál mentén való eloszlásától függ. E tényezők mindegyikét feltehetően több gén befolyásolja.

A haj színében jelentkező eltérések lehetnek veleszületettek, vagy belső- ill. külső tényezők által kiváltottak. Azonban a kutatások jelen állása szerint inkább a genetikus háttér a meghatározó.
Continue reading “A haj és a hajas fejbőr betegségei 2. rész: Hajszíneltérések” »

A haj és a hajas fejbőr betegségei 1. rész: Korpásodás

korpás fejbőrA hajas fejbőr több szempontból is különleges. Mivel ezen testtájunk az egyik legdúsabban szőrrel és mirigyekkel borított terület, az utóbbi képletek megbetegedései fokozottan jelentkeznek ebben a régióban.

Az egészséges fejbőr nagyjából három hetente újul meg hámlás képében. Ám mivel a leváló hámsejtek igen aprók, a folyamat nem hagy maga után nyomot. Korpásodás esetén azonban a hajas fejbőrön gyulladás alakul ki, amely felgyorsítja a fejbőr felső hámrétegének leválását, így szemmel láthatóvá válik a fejbőrön, illetve a hajszálak tövén, sok gondot okozva a ruhán, vállon megjelenő kisebb-nagyobb hámsejtcsoportokkal, viszketéssel.

A korpásodás megjelenése sajnos annyira általános jelenség, hogy sokan nem is tartják kórosnak, így nem tartják fontosnak kezelését sem. Tudnunk kell azonban, hogy a korpásodás nem önálló betegség, azonban egy tünet, hátterében bőrbetegség is meghúzódhat (pl. pikkelysömör).
Continue reading “A haj és a hajas fejbőr betegségei 1. rész: Korpásodás” »

Vissza a jövőbe 3. rész – check your genome

DNS spirálAmerikai kutatók csoportja megfejtette a férfias kopaszodás biológiai hátterét. A Science Translational Medicine orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Dr. Cotsarelis vezette kutatócsoport bizonyítékot talált a tekintetben, hogy egy bizonyos prosztaglandin [prostaglandin D2 (PD2 vagy PGD2)] nevezetű fehérje jelentős szerepet játszik a hajnövekedésben, pontosabban gátolja azt.

A cikk szerzői által közétett tanulmányban 22, már hajtranszplantáción átesett, 40 és 60 év közötti férfi pácienst vizsgáltak. A vizsgálati alanyok kopasz és hajas fejbőrét tanulmányozva azt tapasztalták, hogy a prostaglandin szintetáz[1] enzim (PTGDS) és terméke, a PGD2 szintje háromszor magasabb volt a kopasz fejbőr mintákban, mint a hajas területeken. Az adott fehérjéből nagy mennyiséggel rendelkező egerek teljesen megkopaszodtak a vizsgálat során, a fehérje megemelkedett szintjének hatására pedig a beültetett emberi haj növekedése is leállt.
Mindemellett a PGD2–vel kezelt hajtüsző sejttenyészetek lényegesen rövidebbnek bizonyultak nem kezelt társaiknál. A PGD2 származéka a 15-dPGJ2 pedig teljesen meggátolta a hajnövekedést.
További vizsgálatok kimutatták, hogy a hajnövekedés gátlásához szükség van még a PGD2 fehérje az ún. receptor GPR44 fehérjéhez való kapcsolódására. Így ez a kapcsolódási pont lehet majd az androgen alopecia, avagy férfias típusú kopaszodás egyik lehetséges kezelési célpontja.

Continue reading “Vissza a jövőbe 3. rész – check your genome” »

endofpage
endofpage Hajmax a Facebookon Hajmax YouTube Video Csatorna Hajmax a LinkedIn-en Hajmax Google+ oldala Hajmax Twitter oldala Hajmax hajbeültetés Pinterest üzenőfala