Hajmax Hajbeültetés

| Budapest | Ingyenes konzultáció: +36 70 5 888 666 | E-mail: info@hajmax.hu
 
 

A Hajbeültetés Menete

Hajbeültetés lépésről lépésre. Minden, amit tudni akart a hajbeültetésről.

Hajbeültetés menete lépésről lépésre
 
 
 

Hajbeültetés Árak

Most kiválaszthatja Önnek legmegfelelőbb hajbeültetés ajánlatunkat!

Kedvezményes hajbeültetés - tekintse meg akciónkat
 
 

Nézzen körül Nálunk

Tekintse meg a Hajmax Klinikát kivül-belül. Videók, képek és 3D túra a Klinika belsejében.

A Hajmax Klinika képeken és videókon
 
 

Orvosaink

Ismerkedjen meg orvosainkkal és munkatársainkkal.

Munkatársaink profiljának megtekintése

Orvosaink bemutatkozó profilja
 

FUE Hajbeültetés a Hajmax Klinikán:

Hajbeültetés Eredménye 5284 hajszál beültetése utánHajátültetés 37 éves férfinél | 2634 hajszálHajbeültetés eredménye 5284 hajszál beültetését követően

A haj pszichológiája 2. rész: Őseink nyomában, avagy a haj az evolúció tükrében


Homo NeanderthalensisUgyan az evolúció nem tartozik közvetlenül a pszichológia témaköréhez, azonban, hogy teljes képet kapjunk a haj szerepét illetően fontosnak látom visszamenni egészen a gyökereinkig, azaz őseinkig, az ősemberig.


 


A szőrzet – főként a haj- evolúciós története zavaros és kusza.


 


Feltétezések vannak azt illetően, hogy kezdetben a szőr/ haj pusztán mechanoreceptorként[1] játszottak szerepet az érzékelésben. Ez a funkció ma is megfigyelhető bizonyos fajoknál, azonban a melegvérű emlősöknél inkább a hőszigetelő funkció a domináns. Ugye az emlőstől viszonylag messze eltávolodott embernél a szőrzet nagy része eltűnt, illetve csökevényessé vált, nagy hányadát a hajas fejbőr képviseli[2].



 


A hajas fejbőrhöz képest más testrészünkön, mint például a lábszáron tíz-tizenötször kevesebb az egy területen található szőrt termelő folliculusok száma, mint a hajas fejbőrben, továbbá növekedési sebessége körülbelül két és félszer kisebb, mint a haj esetén[3].


 


Csak találgatni tudunk, vajon miért növekszik ilyen sűrűségben és ilyen sebességgel a lényegében élettani funkcióval nem rendelkező haj. A nap elleni védekezésben játszik szerepet, vagy megkülönböztetésül szolgál a többi főemlőstől?


 


Bárhogy is van, evolúciósan valamilyen szerepe kell, hogy legyen a hajnak, hiszen testünk egyik legellenállóbb része, ugyanis nagy százalékban élettelen anyagok alkotják, több, mint 90%-ban kemény keratin.


 


Az evolúciós biológia képviselői szinte teljes mértékben egyetértenek abban, hogy az ember egyik legjellegzetesebb humanoid sajátsága[4] a többi főemlőssel szemben testének csupaszságában rejlik[5].


 


Az egyik evolúciós elmélet szerint (vízimajom-elmélet)[6][7] ősünk a csimpánztól való különválás után vízközelbe került és részben vízi életmódra kényszerült. Ehhez az életmódhoz való alkalmazkodás következtében jelentek meg bizonyos humanoid sajátosságok, úgy mint: a két lábon járás; az emberre jellemző sós könnyek; bő, sós veríték; lefelé néző orrnyílások; újszülöttek merülési reflexe[8]; a szabályozható légvétel és a csupasz test. A fejszőrzet meglétére és annak hosszára az irányzat képviselői azt a választ adták, hogy a csecsemő úszkáló anyja hajába kapaszkodott, tehát egyfajta adaptáció a vízi életmódhoz. Továbbá a vízinövényszerűen lebegő hosszú haj és a hosszú végtagok teljes mértékben eltér az egyéb vízi élőlények vizuális mintázatától, így megjelenésükkel zavarba ejthetik a ragadozókat, megtéveszthetik áldozatukat.


 


Érdekes megközelítés a csupaszt test problémaköre is.


 


A vízimajom-elmélet szerint a testszőrzet radikális csökkenésének egyik fő oka volt a nehézkes ápolás (a rátapadó tengeri moszatok és hordalékoknak köszönhetően).


 


Más képviselők szerint a testfelület csupaszodásával párhuzamosan felértékelődött a haj szerepe, hiszen a szárazföldi emlősöknél a szőrtakarónak nemcsak a termo-regulációban volt fontos szerepe, hanem a fajon belüli kommunikációban is (agresszió, párválasztás), így érthető módon a szőrös felület nagymértékű csökkenése felértékelte a haj kommunikációs funkcióját.


 


Az evolúciós biológia másik ágazatának képviselői is érvként használják a haj szerepét a szavanna-elméletben, azonban ők épp fordítva, ellenérvnek, a vízimajom-elmélet cáfolatának tekintik a haj meglétét, ugyanis véleményük szerint csupán azok az emlősök ennyire csupaszok, akik nem képesek elhagyni a tengert, ellenben olyan életmód esetében, amit a vízimajmok is feltételezetten folytattak, a szőrzet inkább hasznosnak bizonyulna, hiszen igen jó hőszigetelő[9].


 


A tudomány jelen állása szerint nincs egyértelmű magyarázat a hajkorona meglétét és a test csupaszságát illetően, azonban kétségtelenül előbbre viszi a tudományt, hiszen egyre több apró részletet vesznek fontolóra az emberiség kifejlődését illetően[10].






[1] mechanoreceptor: nyomásérzékelő jelző berendezés


[2] MORRIS, D (1989) A csupasz majom. Gondolat: Budapest


[3] EBLING, F J G; DAWBER, R; ROOK, A (1985) The hair. Textbook of Dermatology. Blackwell: Oxford, London


[4] POTTS, R (1996) Humanity’s Descent Avon Books: New York


[5] MONTAGNA, W (1972) The skin of nonhuman primates. American Zoologist 12, 109-124.


[6] HARDY, A (1960) Was Man More Aquatic int he Past? The New Scientist, March 17, 624-645


[7] MORGAN, E (1982) The Aquatic Ape - A Theory of Human Evolution. Stein and Day Publishers: USA


[8] A merülési reflex azt jelenti, hogy ha egy 3 hónaposnál fiatalabb kisbabát vízbe teszünk, akkor automatikusan visszatartja a lélegzetét.


[9] MORRIS, D (1989) A csupasz majom. Gondolat: Budapest


[10] Baktay-Korsós Gizella (2001) „A király is megköttetnék fürtjeid által” A haj pszichológiai szerepének vizsgálata; doktori disszertáció


A haj pszichológiája 1.rész: „A lányoknak hosszú haja van, a fiúknak meg nincs!” Avagy a nemek közötti megkülönböztetés


A lányoknak hosszú haja van, a fiúknak meg nincsA klasszikus pszichoanalízis rendszere szerint a genitáliákra (nemiszervekre) való rácsodálkozás felől indul a nemek elkülönülése. Ekkor válik el egymástól a fiúk és lányok fejlődése, s az ellenkező nemű szülőhöz való vonzódása.[1]


A szociális tanuláselmélet képviselői a nemnek megfelelő viselkedés elsajátítását vizsgálják. Véleményük szerint a nemiség meghatározásában igen nagy szerepet képviselnek a környezeti tényezők, a kívülről, pl.: szülőktől érkező visszajelzések.[2]


A nemi séma elmélet alapján a nemek közötti különbözőségben a gyermekek a kultúrájukat követik, s mivel a kultúrák felnagyítják a nemek közti eltéréseket, a gyerekek is e látásmód alapján szemlélik a világot és sajátítják el a „fiús” ill. „lányos” dolgokat.[3] Megtanulják a nemhez illeszkedő viselkedési, kulturális szabályokat, normákat, s ennek mintájára alakítják ki énjüket és viselkedésüket.



Más tudományos megfigyelések alapján 2-7 éves kor között a nemek észlelését (is) elsősorban vizuális benyomások irányítják.[4][5] Olyan kulturálisan meghatározott nemi jelzések befolyásolják, mint az öltözködés, a használati eszközök, vagy éppen a játékok.


Egy tudományos kísérlet[6] során 45 négy és tíz év közötti gyermeket vizsgáltak a nemiséghez való viszonyulásuk alapján. Rajzok készítésével és személyes beszélgetéssel mérték fel a nemek közötti különbözőségeket.


Célzott kérdéseket tettek fel a nemiséget, illetve annak felismerését illetően, mint például:



  • Miből lehet tudni, hogy ki a fiú és ki a lány?

  • Milyen nemi jellegzetességeket ismernek?


A gyerekek válaszai alapján különböző kategóriák születtek azok alapján mit tartanak fontosnak a nemiség meghatározásában, ilyen kategóriák voltak a név, a ruha, a haj, a testalkat, a viselkedés, valamint a nemi szerv, Például:



  • Név: Ebbe a kategóriába kerültek azok a válaszok, amelyek során a gyermekek a nemek közötti különbözőségként a keresztnevet jelölték meg.
    „Lányos neve van.”

  • Haj: a hajviseletben való eltérés jelentette számukra a nemi különbséget.
    „A lánynak van hosszú haja, a fiúnak meg nincs.”


Az elemzés végeredményeként elmondhatjuk, hogy a vizsgált gyerekek leginkább a frizurában való eltérést használták megkülönböztetési alapul. Az elemzés szerint az óvodás és kisiskolás korosztály kategória és szóhasználata nagymértékben nem különbözött egymástól, továbbá a fiúk és lányok terén sem mutatkozott különbség. A nemiség kérdésének eldöntésében valamennyi csoport kiemelkedő helyen jelölte meg a haj szerepét.


Hogyan jutott ilyen jelentős szerephez a haj?


A vizsgálat elvégzői úgy vélik, hogy a gyerekek az adott élethelyzetnek megfelelően válaszoltak, ugyanis a kérdés nem az volt, hogy „milyen nemiszerve van a fiúknak, s lányoknak?”, hanem az „honnan lehet tudni, miből látják, hogy ki a fiú és ki a lány?”


Forrás: Wikipedia User Ailura - Dancing Stars am 21. März 2014: Conchita WurstMásrészt a gyerekek ruhában találkoznak az óvodában, iskolában, így hamar el kell dönteniük, hogy az előttük álló személy fiú, vagy lány. Ehhez megfigyelik a másik ruháját, testalkatát, vagy haját. Bölcs döntés ez a gyerekektől, olyannyira, hogy ha igazán belegondolunk mi magunk, felnőttek is sokszor még hűek vagyunk hozzá. Csak gondoljuk végig mennyire meglepő pillanat az, mikor egy nemi jellegzetességet nem mutató testalkatú, hosszú, hullámos, selymes hajú illetőn megfordulva azt látjuk, hogy a csodás hajzuhataghoz bajusz, vagy szakáll társul.


De mi is ez a megtéveszteni tudó dolog valójában? Vajon mit mond erről a tudomány és a hétköznapi gondolkodás?


Következő bejegyzéseinkben ezeknek a kérdéseknek eredünk a nyomába.






[1] Freud, S (1915) Három értekezés a szexualitás elméletéről. Dick Manó: Budapest


[2] Mischel, W (1966) A social learning view of sex differences in behavior. IN: Maccoby, E.E. (ed): The development of Sex Differences. Stanford Univ.Press: Stanford


[3] Paley, V G (1984) Boys and girls. Superheroes int he doll corner. The University of Chicago Press: Chicago, London


[4] Piaget, J (1970) Válogatott tanulmányok Gondolat: Budapest


[5] Kohlberg, L (1966) A cognitive-developmental analysis of children’s sexrole concepts and attidues. IN: Maccoby, E.E. (ed.): The development of Sex Differences. Stanford Univ. Press: Stanford


[6] Baktay-Korsós Gizella (2001) „A király is megköttetnék fürtjeid által” A haj pszichológiai szerepének vizsgálata; doktori disszertáció


A kopaszság vége?

A kopaszság vége - Családi lapManapság egyre korábban következik be az arra hajlamos férfiaknál a kopaszodás. Míg 15-20 évvel ezelőtt az uraknak viszonylag későn, a harmincas éveik közepén kellett számolniuk a hajveszteséggel, addig a mai huszonévesek közül már sokaknak gyérül a frizurája.
Valószínűleg ez is egyfajta civilizációs betegség, amelyet kiválthat a stressz, a környezetszennyezés, vagy akár az a tény, hogy ez a generáció kiskora óta napi több órát töltött az akkor még igencsak károsan sugárzó tévé- és számítógép-képernyők előtt. A legfontosabb tényező azonban az öröklött hajlam. Sokan úgy tartják, anyai ágon öröklődik, mások szerint bármelyik szülőtől megkaphatjuk. Elterjedt nézőpont, hogy a férfias hajhullásért egy DHT (dihidrotesztoszteron) nevű hormon a felelős. Ez károsítja a fejtetőn található hajhagymákat, melyek sorvadni kezdenek, mígnem végleg elhalnak. Egyes tudósok azonban azt állítják, hogy a PGD2 nevű enzimet kell okolnunk, mely állítólag arra utasítja a hagymákat, hogy többé ne termeljenek új hajszálakat. Mások szerint a fejbőrben található őssejtek a hibásak, egy idő után ugyanis nem fejlődnek tovább, aminek következtében a hajtüszősejtek utánpótlás nélkül maradnak, és a hajnövekedés leáll.

Csodaszerektől a beültetésig
Mind ez idáig nem sikerült olyan megoldást kifejleszteni, amely teljesen megállítaná, netán visszafordítaná a folyamatot. Ezer és egy, elképesztő eredménnyel kecsegtető csodaszer van forgalomban, válogathatunk természetgyógyászati készítmények és profi kutatócsoportok által kifejlesztett kenceficék közül, sőt, olyan spray-ket is beszerezhetünk, amelyek a fejbőrre fújva azt a látszatot keltik, mintha dús hajkoronánk lenne. Ha valakinek azonban tényleg nagyon fáj a szíve gyérülő frizurája miatt, és fejbőrét mindenképpen újra be szeretné népesíteni hajjal, annak jelenleg csak egyetlen biztos megoldás kínálkozik: a hajbeültetés. A beültetéssel foglalkozó szakorvosok a graftokat (vagyis a kis bőrszigeteket,melyek egy-öt hajszálból álló hajtüszőegységeket tartalmaznak) legtöbbször a tarkón vagy a hátsó hajvonalon található területről nyerik ki, az itt található hajhagymák ugyanis nincsenek kitéve a sorvadás és elhalás veszélyének.
Fájdalommentes műtét
Ma a legkorszerűbb hajbeültetési technika a FUE módszer, amely során egy eszközzel kör alakú bemetszést ejtenek a bőrön a tüszőegység körül, elválasztva azt a körülötte lévő szövetektől. Ennek nyomán pontszerű, körülbelül 1 mm nagyságú sebek keletkeznek, melyeknek helyén kicsiny fehér pontok maradnak, miután teljesen begyógyulnak a műtétet követő hét-tíz napon belül. Az így kinyert graftok átkerülnek a bőrfelületre, ahol szükség van rájuk. Itt apró bemetszéseket ejtenek, ezekbe ültetik a hajhagymákat. Az, hogy a beavatkozás mennyi időt vesz igénybe, a beültetendő graftok mennyiségétől függ. Mindenképpen ezres nagyságrendekben kell gondolkodni, ha megfelelő sűrűséget akarunk elérni. Az interneten fellelhető blogok alapján vannak, akik megúszták egy kétszer nyolc órán át tartó beavatkozással, de akadt olyan is, akinek három egymást követő napon kellett bemennie a klinikára.
A személyes beszámolókból az is kiderült, hogy a műtét fájdalommentes, inkább az utóhatásai kellemetlenek, mint például a hegesedő, megdagadó fejbőr, meg az, hogy ügyelni kell, nehogy a beültetett területet bármilyen fizikai hatás érje. Különösebb utókezelést nem igényel, mindössze sz orvos által felírt készítményeket kell használni. Ha felkészülünk a műtéttel járó kisebb kellemetlenségekre, csupán annyi a dolgunk, hogy a zsebünkbe nyúljunk, Magyarországon ugyanis egy átlagos hajbeültetés legkevesebb félmillió forintba kerül.

Dr. Matthaeidesz HenriettaKiknek nem ajánljuk?


A hajbeültetést nem javasoljuk olyan gyulladásos bőrbetegségek esetén, amelyek fokozott hajhulláshoz vezetnek. Ám a viszonylag gyakori, a bőr faggyúmirigyeinek túlzott termelésével járó seborrhoeás betegségek esetén legtöbbször el lehet végezni a műtétet. Több, ebben a kórképben szenvedő páciensünk volt már, akiknél nagyon szép lett az eredmény, s a műtétet követő tizennyolcadik hónap végére a beültetett graftok 95-97%-a kinőtt és életben maradt.

A cikk a Családi Lap 2014. májusi számának 28. oldalán jelent meg, szerzője Potozky László.